A Spiegel utca a nagy kiterjedésű fateleppel rendelkező és később Tüköry néven nemességet szerző Spiegel ácsmester családról kapta a nevét, amit először direktbe magyarosítottak.

Wieser Ferenc (1812-1869) a 19. századi építészetünk kiemelkedő mestere, romantikus építészetünk – Ybl Miklós és Feszl Frigyes mellett – egyik legeredetibb alkotója. A kitűnően képzett, művelt és kiváló képességű építész talán mégsem híresült el annyira, mint kortársai, melynek oka talán korai halála. Jómódú pesti patrícius családból származott, apja ácsmester volt, 1848 előtt már választópolgár, az abszolutizmus idején a városi községtanács tagja. Anyai ágon a Spiegel ácsmester dinasztiával állt rokonságban. Bécsben elvégezte a Politechnikumot, majd a Képzőművészeti Akadémia építészeti osztályát. 1837-től Hild Józseffel dolgozott, majd Oroszországban és Angliában töltött több időt.

Formaalkotó eredetisége mellett stiláris sokoldalúságával tűnt ki, habár a kornak megfelelő kívánalmak szerint különféle „stílusköntösöket” alkalmazott és nyilván széles látókörű európai tájékozottsága tette alkalmassá erre a frissességre. Bizonyítékul szolgál, hogy először alkalmazta a „kubusos” stílust 1850-ben a Pietsch-ház esetében, illetve az 1855-57-ben készült Bazilika melletti velencei gótika ihlette Pichler-ház tervezésénél, valamint az 1859-ben készült Ferences templom kősisakja és az 1852-53 évben romantikus stílusban áttervezett Kossuth Lajos utcai, eredetileg Pollack Mihály tervezte Horváthház építészeti megformálása során.

Átmeneti jellegű az 1848-50-ben készült monumentális négyemeletes Tarczalovits-ház, mely az újonnan kiszabályozott Spiegel és Sperlings Gasse sarkára került. Két terv készült, az első még három emeletes, szélső rizalitos homlokzatokkal megoldott beadványi terv volt, ami alapján az építkezést is megkezdték. Azonban néhány hónap múlva négyemeletes, közép rizalitos homlokzatokkal képzett módosított terv alapján folyt tovább az építkezés. 

Építészeti stílus ismertetése 

A megvalósult homlokzatok mindkét tervváltozatból mutatnak vonásokat. A Széchenyi utcai homlokzat közép rizalitjának I. emeleti erkélymellvédjében öntöttvas betéteket látunk, a romantikára jellemző, de antik mitológiai tárgyú bronz fejekkel, de egyes épület és párkánydíszei, ornamens mintázatú sűrű konzolsora, valamint talán a lépcsőház oszlopainak fejezete már előrevetíti a későbbi házak erősen romantikus szemléletét. 

jellege: négyemeletes, kis méretű körülépített belső és két keskeny francia udvaros, magastetős üzletsor és bérház, zártsorú sarkos beépítésben 

stílusa: kezdeti romantikus stílusjegyekkel díszített klasszicista 

Építészeti és városépítészeti értékelés 

Az épület léptéke, elhelyezkedése és történeti szerepe okán is egyértelműen városképi jelentőségűnek tekintendő. Az épület hűen reprezentálja korának szokását és ízlésvilágát, ami az újonnan beépülő városrész egyik korai nagyméretű épülete. Az épület a Spiegel család ácstelepének felparcellázása és az átkötő utca megnyitásával létrejött saroktelekre épült, melynek helyén a korabeli térképek alapján nem állt épület.  

Az újonnan létrejövő tömböt 4 darab kellő méretű telekre osztották és a Nádor utca felöli saroktelekre 2 szintes szállodát építettek, melyet 1851-ben Feszl-Gerster-Kauser építészek romantikus stílusúra alakítottak át úgy, hogy két újabb szint is rákerült az épületre. Érdekes tény tehát, hogy a híres Oswald-ház, a Tarczalovits-ház után 1 évvel később kapta meg jelenlegi homlokzati képét, mely egyben Wieser Ferenc munkásságának első korai nagy léptékű épülete is.  

Az épületen belül kisebb belső átalakítások történtek ugyan, de homlokzati megjelenése jellemzően keveset változott. A II. világháborúban feltehetően nem sérül az épület, és a pinceszintet is csak 1977-ben kezdték hasznosítani, amikor KISZ-klubot nyitottak, majd 1990-től kezdve itt működött a Komédium színpad.